Az MKB Bank döntése egyelőre nem érintette a már befogadott deviza alapú hitelkérelmeket, illetve azokat a vállalati ügyfeleket, akik export-import tevékenységükhöz korábban már igényeltek euró-finanszírozást. Információink szerint több bank is fontolgat hasonló lépést, bár pontos képet egyelőre nehéz alkotni. A devizahitelek felfüggesztését fontolgató bankok közül a KBC Csoport részéről André Bergen és az Erste Bank vezetője azonnal cáfolta a hírt, mint mondták, nem fontolgatnak ilyen lépést. A Budapest Bank, a Citibank, a K&H és az OTP egyelőre nem tervezi a devizahiteleinek felfüggesztését, de ha szükséges, felülvizsgálják álláspontjukat. Múlt hét pénteken már új hitelkondíciókat vezetett be a Volksbank Magyarország, hétfőn pedig a K&H Bank. Az euró esetében 0.29-0.69%-os, a svájci franknál pedig 0,72-1.02%-os kamatlábemelést hajtottak végre. Információink szerint egy héten belül a Volksbankhoz és a K&H-hoz hasonlóan a CIB Bank is új hitelkondíciókkal készül kirukkolni. A devizahitelek folyósításának leállítása vagy szigorítása közvetlenül hathat a lakáspiacra is. A kereslet jelentősen csökkenhet, ha csak nehezebben vagy drágábban lehet hitelhez jutni. A hitelezéssel a bankokon kívül számos független vagy például ingatlanos céghez tartozó bróker foglalkozik, az ő helyzetük jelentősen nehezül, ha beszűkül a hitelpiac, ahogy kérdéses az is, hogy a bankoknak a jelenlegi létszámú ügyintézőre lesz-e szüksége, ha kevesebb típusú és számú hitelt forgalmaznak.
Jelentős törlesztőrészlet-növekedés
Az euróval és a svájci frankkal szemben a forint olyan mértékben erősödött, hogy aki tehette, az inkább várt a hitelfelvétellel. A 235 forintos euró és a 145 forintos svájci frank idején devizában eladósodott ügyfelek most jelentős törlesztőrészlet-emelkedéssel számolhatnak. A banki statisztikák szerint az igénylők átlagosan 8 millió forint hitelt vettek fel eddig 20 éves futamidőre. A kérelmek több mint 90%-a svájci frank alapú volt. A pénzügyi válság miatt a törlesztőrészlet növekedése már meghaladta a 22%-ot, amire a hazai devizahitelezés történetében ilyen rövid időn belül még nem volt példa. Az euró alapú hitelt igénylő ügyfelek törlesztőrészlete 15%-kal emelkedett az elmúlt három hónapban, de az árfolyam-előrejelzések szerint még további forintgyengülésre is lehet számítani. A forint árfolyama a szokásosnál nagyobb mértékben ingadozik és amennyiben nem lesz az adósok szemszögéből pozitív változás, úgy minden devizahiteles elkezdhet aggódni a magasabb törlesztőrészletek miatt. A dollár 33%-ot erősödött az elmúlt három hónapban, de emiatt a hiteleseknek nem kell aggódni, mert dollár alapú hitelterméket nem forgalmaznak a hazai kereskedelmi bankok. A dollárbetéttel rendelkező ügyfelek viszont örülhetnek, mivel csak az elmúlt egy hónapban 16%-ot ment felfelé az árfolyam.
Gyengülhet a forint
Duronelly Péter szerint a devizahiteleknek eddig szerepe volt a forint stabilitásában is. A Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója hangsúlyozta: "a bankok elsősorban azért állították le vagy szigorítják a devizahiteleket, mert a bankközi források elapadtak. Eddig az új devizahitelek generálta forintkereslet ugyanis magasabb volt, mint a hitelállomány törlesztésével összefüggő devizakereslet, hiszen a bankoknak is meg kell venniük a hitelösszegnek megfelelő devizát, 250 forintos euróárfolyam mellett például az 5 millió forintos hitelhez 20 ezer eurót. Az eurót a pénzintézetnek be kellett hoznia az országba, és forintot kellett rajta vennie, ezáltal is erősítve a forint árfolyamát. A devizahitelek azért voltak olcsóbbak, azaz azért volt kisebb a törlesztőrészletük ugyanolyan összeg és futamidő mellett, mint a forint alapú hiteleknél, mert alacsonyabb volt a hitelkamatuk."A forinthoz tartozó 8,5%-os jegybanki kamattal 3,75%-os eurókamat állt szemben. A devizahitel kockázatát ugyanakkor az jelenti, hogy a forint gyengülése automatikusan törlesztőrészlet emelkedést vont maga után, míg a devizahitel esetében mindig meghatározott mennyiségűt kellett forintban törleszteni. Azaz, ha gyengült a forint, és emiatt drágább lett a svájci frank, akkor a havi svájci franknyi részlet kifizetése sokkal több forintot igényelt. Nagy valószínűséggel éppen ezért interveniál folyamatosan az MNB a piacon: forintot vesz az eurótartalékaiból. A jegybank tartalékai 17 milliárd euró körülire rúgnak.
Forrás: Ingatlan Magazin